monetáris politika

Jól csinálják Matolcsyék? - Egymásnak estek a jegybankárok

Csaknem teljes egyetértéssel kezdődött, végül éles vitába torkollt a Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetése a jegybankok és ezen belül hangsúlyosan az MNB válság során mutatott teljesítményével, szerepével kapcsolatban. Normális, hogy a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő célok közé, de az MNB kamatcsökkentésének mértékével és egyéb élénkítő lépésekkel kapcsolatban már éles pengeváltás alakult ki. Balog Ádámnak például rosszul esett, hogy Surányi György szerint nincs semmi igazán új az MNB által tavaly óta követett monetáris politikában. Surányi többek között az MNB bankrendszerrel kapcsolatos "leültető" stratégiája kapcsán is éles kritikával élt.

Fontosabb részletek

• Bod Péter Ákos szerint a sokféle jegybanki eszköz együttesen fejti ki hatásait, így "a sikernek sok apja-anyja van, abban szeret mindenki osztozni"
• Járai Zsigmond szerint most teljesen mást csinál az MNB, mint korábban és most teljesen jó is, amit tesz
• Karvalits szerint ez (az alacsony kamaton keresztüli, forintgyengülésre is alapozó stratégia) furcsa Járaitól, aki korábban saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét csinálta
• Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, mint a most újként tálalt lépések, az viszont új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott
• Balog Ádám szerint nem igaz, hogy ne tennének újszerű, innovatív lépéseket és hangsúlyozta: az MNB sok elemzés alapján, megalapozottan csökkentette a kamatot,
• A 2,1%-os alapkamat a jelenlegi inflációs kilátások mentén 2015 második félévéig fennmaradhat és a közönségszavazás is azt jelezte: egyelőre valóban nem várható kamatemelés
• Surányi szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációra "lő" és szerinte súlyos negatív gazdasági következményei lesznek a bankrendszer "leültetésének"

Háborognak a németek - Szemetet is venne a jegybank?

Holnap az Európai Központi Bank lerántja a leplet a 200 milliárd eurós eszközvásárlási programjáról, és az igazán nagy meglepetés az lehet, hogy ebből igen kockázatos görög és ciprusi értékpapírokat is vásárolnának majd. Legalábbis a legújabb hírek szerint Mario Draghi EKB-elnök és a jegybanki döntéshozó testületének egy része ezt akarja. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész programot ellenző konzervatív német félnél ez máris kiverte a biztosítékot, és hangzatos ellenvéleményeket fogalmaztak meg. Most úgy tűnik, hogy kisebbségbe kerülhetnek, ami az eurózóna leggyengébb országaira nézve nagyon jó hír, de a döntésük kihirdetéséig holnap délutánig várnunk kell.

Százmilliárdos vásárlást jelentenek be csütörtökön

Ezen a héten Nápolyban ül össze az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozó testülete, majd várhatóan csütörtökön jelentik be, hogy pontosan milyen fajta (és mennyire kockázatos besorolású) eszközfedezetű értékpapírokat és fedezett kötvényeket kívánnak vásárolni. A vásárlási keretük akár több száz milliárd euró is lehet.

Újabb utalás az EKB-tól: további lépések jöhetnek

Az Európai Központi Bank további stimuláló lépésekre készülhet. Ezt ugyanis immár más jegybanki tisztségviselők is megerősítették, miután először múlt héten Mario Draghi EKB-elnök tett rá utalást. Az euró a hírekre akkor kétéves mélypontjára került a dollárral szemben, de a további lépések részletei egyelőre nem körvonalazódtak. Egy viszont biztos: az eurózónás jegybank mérlege jelentősen meg fog hízni az elkövetkező időszakban.

Szegény japánokat még mindig nagyon nyomasztják a makacs árak

Nagyon régóta harcolnak már Japánban azért, hogy leterítsék az évek óta tomboló deflációt. Noha ez úgy tűnik sikerült, igazán egészséges infláció még egyáltalán nem kelt életre, ráadásul augusztusban az árak változása alulmúlta a várakozásokat, ami újabb aggodalmakat keltett. Pedig a szegény japán jegybank már nagyon szeretett optimistán nyilatkozni a folyamatokról.

Ettől bizony nem lett könnyebb az öreg kontinensen

Néhány hónapja még az eurózónás gazdasági viták kulcstémája volt az euró "túlértékelt" állapota, most viszont, hogy igen sokat gyengült, úgy tűnik mégsem javult igazán a helyzet. Ennek az egyik igen egyszerű oka az, hogy az euró leginkább csak a dollárral szemben gyengült látványosan, kereskedelmi súlyozással valójában már sokkal kevésbé. Ebből pedig az következik, hogy az eurózónás jegybankon a látszat ellenére egyáltalán nem csökkent a nyomás, hogy további lépéseket hajtson végre.

Szakad az euró - Mi lesz ebből?

Látványosan szenved az euró, ugyanis újfent tombol az a spekuláció, hogy az eurózónás jegybanknak többet kell tennie, ha menteni akarja a menthetőt. Ráadásul éppen erre erősített rá Mario Draghi jegybankelnök, amikor egy ma hajnalban megjelent interjújában kijelentette: készek további nem konvencionális eszközök bevetésére is. A piac jól láthatóan arra spekulál, hogy immár állampapírok vásárlására készülhet az Európai Központi Bank, amit jól mutat az a fejlemény is, hogy a hírekre az euró kétéves mélypontjára zuhant a dollárral szemben.

MNB: idén nulla infláció lesz, így sokáig marad az alacsony kamat

A jegybank indoklása szerint tartósan laza monetáris kondíciókra van szükség a jövőben, hogy teljesüljön a középtávú inflációs cél - ebben tehát nem változott a kamatpolitikával kapcsolatos iránymutatása a Magyar Nemzeti Banknak, ugyanakkor az inflációs jelentősből megtudtuk azt is, hogy idén nulla százalék közelében alakulhat a fogyasztói árindex. Az alábbiakban a jegybank indoklását tesszük közzé.

Mikor emel kamatot Matolcsy?

Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.

Matolcsy ágyúval megy neki a közgazdaságtannak

Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!

Csalódott az EKB - Nem kellett eléggé az olcsó hitele

Kisebb csalódást keltett az Európai Központi Bank legújabb hitelprogramjának az első aukciója. A célzott hosszú refinanszírozási hitelekre (TLTRO) ugyanis csak 255 ajánlat érkezett. Így a várt 100 milliárd eurós hitelösszeg helyett csak 82,6 milliárd került ki a gazdaságba. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bankokat egyáltalán nem sürgeti semmi a hitelfelvétellel kapcsolatban, decemberben és jövőre újabb aukciók lesznek, amibe beszállhatnak vagy átszállhatnak más eszközökből.

A Fed végre elmondta, mit kezd a tengernyi értékpapírjával

A Federal Reserve a vártnak megfelelően újabb 10 milliárd dollárral lassította az eszközvásárlásokra szánt havi keretösszegét. Ezzel így már pusztán 15 milliárdos tételről van szó, amiből 5 milliárd jut jelzálogfedezetű értékpapírokra (MBS) és 10 milliárd amerikai állampapírokra. Ami ennél is fontosabb, hogy a jegybank bejelentette: csak az első kamatemeléskor hagy majd fel a lejáró papírok újbóli befektetésével, sőt az MBS-eket egyáltalán nem akarja majd eladni a jövőbeli normalizáció során. További fontos részlete a mai döntésnek, hogy nem változtattak a jegybanki iránymutatás megfogalmazásán: azt állítják, hogy továbbra is "jelentős időre van szükség" a program befejeztét követően, hogy kamatot emeljenek. 2015 végére a döntéshozók mediánbecslése alapján 1,375 százalékra emelkedhet az irányadó ráta az Egyesült Államokban, ami magasabb, mint korábban becsülték. Janet Yellen a döntést követő sajtótájékoztatón ez utóbbi változást nem titulálta különösen jelentősnek. Meglátása szerint nem igaz, hogy súlyos eltérés volna a piaci várakozások és a jegybanki szándék között a kamatokat illetően.

Egy szón múlik, hogy felgyullad-e a piac

Jól láthatóan nincs összhang a befektetők és az amerikai jegybankárok kamatokról alkotott elképzelései között: a piaci árazások szerint a többség nem hiszi el a Fednek, hogy hamarabb kezdenek majd kamatemelésbe. Emiatt az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a mai jegybanki közleményben a fókusz a megfogalmazásra terelődik majd: "jelentős időre van szükség" vagy már csak "időre van még szükség" az eszközvásárlások lezárultát követően az első kamatemelésig. Ez lehet az újabb üzenet a befektetőknek, hogy legyenek szívesek előrébb hozni a kamatokkal kapcsolatos várakozásaikat.

Minden kötélnek szakadnia kell, hogy kamatot emeljünk?

Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.

5+1 égető kérdés és válasz az agyonvert forintról

Idén eddig nem volt még olyan, hogy ne 300 fölött zárt volna egy hónapot a forint az euróval szemben, sőt minden jel arra utal, hogy egyhamar már nem is lesz. Nem régen még annyira ijesztően magasnak tűnt ez a szám, hogy a politikusaink rögvest fröcsögni kezdtek, ha csak közelítettünk is felé. Ehhez képest ma már közönnyel fogadjuk azt az állapotot is, hogy pusztán néhány százalékra vagyunk a forint történetének mindenkori leggyengébb szintjétől (ez az euróval szemben a 323-as szint). Miért ilyen gyenge a forint? Kinek árt ez igazán és miért nem tesznek ellene semmit? 5+1 kérdés és válasz következik.

Mindent be kell vetni az eurózónáért - Nem lesz elég az EKB

Az eurózónás döntéshozóknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy támogassák az euróövezet gazdaságát - mondta Benoit Coeure, az európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja a spanyol Cinco Dias napilapban megjelent interjújában.

Teljes az egyetértés az MNB-ben, hogy tartósan alacsony kamatok kellenek

Teljes összhangban döntött a Monetáris Tanács a kamatok szinten tartása mellett - derült ki a jegybank ma közzétett jegyzőkönyvéből. A Monetáris Tanács tagjai megjegyezték, hogy az éleződő geopolitikai feszültségek óvatosságot indokolnak, de hazánk sérülékenysége csökkenhet. A gazdaság fellendülőben van, de még mindig elmarad a potenciális szintjétől. Meglátásuk szerint a jelenlegi kamatkörnyezet tartós fenntartása indokolt. Ennél konkrétabbat tehát most sem mondtak a jegybanki döntéshozók és ezzel a korábbi álláspontjuk sem változott. Az alábbiakban a jegyzőkönyvet közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).

Megdöbbentően gyengül a japánok pénze

Hat éve nem volt ennyire gyenge a japánok fizetőeszköze, de ők ezt úgy tűnik, nem bánják. Olyannyira nem, hogy egyes vezető tisztségviselőik még örülnek is neki, mivel segítheti a vállalatok exportértékesítését.

A defláció réme törhet hamarosan Európára

Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.

Mindenki az EKB-ra figyel majd csütörtökön

Ezen a héten egy nagyon fontos eseménnyel és egy kiemelten figyelt makrogazdasági statisztikával is szembe kell néznünk. Csütörtökön dönt ugyanis az Európai Központi Bank, amely ez alkalommal friss előrejelzéseket is közzétesz az eurózóna - egyre bórúsabb - kilátásaival kapcsolatban. Pénteken pedig az amerikai piac számára talán legnagyobb súlyú munkapiaci statisztikák érkeznek, amik a várakozások szerint augusztusban ismét jól alakulhattak.